A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai a személy- és vagyonvédelmi ágazatban
A személy- és vagyonvédelmi munkáltatók adták a vizsgált időszakban a feketemunkások 19 %-át, ami a tavalyi évhez mért 12 %-hoz képest kiemelkedő növekedést mutat, így továbbra is a legfertőzöttebb ágazatok között van. Ez utóbbi adat különösen aggasztó, mivel az ellenőrzések 13 %-a esett a személy- és vagyonvédelem területére 2016. I. negyedévben, szemben a 2015. I. negyedévében mért 16 %-kal.
Nyomozási és biztonsági tevékenység
Az ellenőrzések 13 %-a (819 db) érintette a személy- és vagyonvédelmi ágazatot 583 db intézkedéssel. A lefolytatott vizsgálatokból 62 végződött munkaügyi bírsággal (összesen 13 025 000 Ft értékben), valamint 36 bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozattal.
Az ágazatban továbbra is jellemzőek a súlyos munkaügyi szabálytalanságok, ezeket többségében a munkáltatók szándékosan követik el. A bejelentés nélküli foglalkoztatás mellett a vállalkozások a munkaidővel, nyilvántartási kötelezettséggel, munkabérrel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket sem tartják meg. A jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiadásának elmulasztása miatt a vagyonvédelem területén kellett a legtöbb intézkedést hozniuk a munkaügyi felügyelőknek.
Továbbra is probléma, hogy az ellenőrzés alá vont munkáltatók a hivatalos, cégkivonatban szereplő címeken nem elérhetőek, nem vesznek tudomást az ellenőrzésről, a munkáltatókat nem érdekli a vizsgálatok kimenetele. A munkáltatók jelentős része – többnyire a vagyonvédelmi ágazat kis- és középvállalkozásai – láthatóan nem is törekszik a szabályos működésre, sőt minden lehetséges eszközzel akadályozza az ellenőrzéseket.
Gyakran előfordul, hogy az ellenőrzésekkor a munkáltató kiléte is kétséges, a meghallgatott munkavállalók nem tudják megnevezni a foglalkoztatójukat. Azok a munkavállalók viszont, akik már régebb óta dolgoznak a vagyonvédelmi ágazatban, nem egyszer évekre visszamenőleg felsorolnak több munkáltatót, akiknél alkalmazásban álltak ugyanazon a munkahelyen.
Sok az újonnan alakult cég, ahol az ügyvezető külföldi lakhellyel rendelkezik, megfigyelhető, hogy a legtöbb helyen a munkáltató személye két-három havonta változik. A vagyonvédelmi cégek általában budapesti székhellyel működnek, több alkalommal fiktív a székhelycím. Ebből adódóan a megkeresések „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkeznek vissza. A vagyonvédelmi cégekkel szemben lefolytatott ellenőrzések, illetőleg eljárások általában hosszabb ideig tartanak, tekintettel arra, hogy a szükséges döntéseket több esetben hirdetmény útján, vagy kézbesítési vélelem beálltával kézbesíti a hatóság. A hatósággal együtt nem működő vállalkozások magas száma miatt ebben az ágazatban szükséges – a munkaügyi szankciókon túl – számos esetben eljárási bírságot is alkalmazni.
Amennyiben a munkáltató személye megváltozik, a régi munkáltatótól a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal kapcsolatos szabálytalanságok, továbbá az új munkáltató általi bejelentés elmaradása, késése, valamint a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás emelhető ki, ez utóbbi szabálytalanság a vagyonvédelem területén fordul elő legtöbbször.
A munkáltatók cserélődése egyéb személyiségi jogi problémákat is felvet, mivel a munkavállalók személyes adatainak a munkavállalók tudta nélküli munkáltatók közötti továbbítása rendszeres, emiatt több esetben is jelzéssel éltek Budapesten a hatóság munkatársai a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felé.
A feketefoglalkoztatás az ágazatban már nem feltétlenül munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatást jelent, inkább az a jellemző, hogy heti 10 vagy heti 20 órára bejelentett munkavállaló a valóságban 240 – 264 órát dolgozik havonta. Legfőképpen a nyugdíjas (például 20 bányász nyugdíjas, vagy rendőr nyugdíjas) érdekelt ebben, hiszen félti a nyugdíját, szolgálati járadékát, mivel jövedelemkorlát betartásával jogosult az illető egyszerre a nyugdíjra és a munkabérre. Ennek érdekében gyakran előfordul a munkaidő-nyilvántartásban szereplő munkaidő adatok meghamisítása, vagy egészen egyszerűen se beosztás, se nyilvántartás nincs az ellenőrzés helyszínén, a munkáltató pedig idézés keretében nem utolérhető, iratokat nem csatol be, kvázi meghiúsul az ellenőrzés, és a tényfeltárás. Ezekben az esetekben tehát a munkavállalók és a munkáltatók is érdekeltek a hatóság munkájának akadályozásában.
Az alvállalkozói, munkaerő-kölcsönzési és konzorciumi többszereplős munkáltatói láncolatok továbbra is megtalálhatóak. Munkaerő-kölcsönzés során az ellenőrzések sokszor fényt derítettek arra, hogy a kölcsönbeadók jogellenesen folytattak munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, a munkavállalók munkaszerződésében megjelölt nyilvántartásba vételi szám ténylegesen nem is létezett.
Példa: Egy Veszprém megyei sportrendezvényen a rendőrséggel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal tartott közös ellenőrzést a munkaügyi hatóság 2016. március végén, ahol 28 fő vagyonőr munkavállaló végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységet. A tanúnyilatkozatok szerint a munkavállalók közül 21 munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében szóbeli megállapodás alapján alkalmazott a munkáltató a rendezvény napján, melyek közül 3 munkavállaló bejelentésére nem került sor. A munkavállalók elmondása szerint 7 fő munkaviszony keretében dolgozott. A munkavégzési helyen munkaidő-nyilvántartás nem került bemutatásra. Megállapítást nyert, hogy 7 fő esetében munkaszerződés nélküli foglalkoztatás és 28 fő esetében pedig a nyilvántartási kötelezettség megsértése.
Példa: Személyesen tett bejelentés alapján munkaügyi ellenőrzés indult egy budapesti vagyonvédelmi munkáltatóval szemben. A bejelentővel történt egyeztetés után az ellenőrzés időpontja a munkavállalók váltására esett, így a váltás minden munkavállalóját tanúként hallgattak meg a hatóság munkatársai. A 3 munkavállaló munkaszerződés és bejelentés nélkül volt foglalkoztatva.
Példa: A munkavállalókat foglalkoztató kölcsönbeadó cég (X) a munkavállalók munkaviszonyának megszűnését a munkavállalók tudta nélkül bejelentette az adóhatóságnál. A kölcsönvevő egy alvállalkozó cég (A) volt, aki szerződésben volt egy fővállalkozó céggel (B). A munkavállalók ezután egy másik kölcsönbeadó munkáltatóhoz (Y) kerültek bejelentésre, szintén a munkavállalók tudomása nélkül. A munkavállalóktól utólag beszerzett információ szerint a kölcsönvevő személye is „változott”, az ellenőrzés után átvett munkaszerződésük szerint a kölcsönvevő már nem (A) cég volt. Az ellenőrzés megkezdésekor a munkavállalók munkáltatóváltásról nem tudtak, kilépő igazolásokkal, munkaszerződéssel az „új” munkáltatóhoz nem rendelkeztek. Csak a fővállalkozó (B) ügyvezetőjét és vezetőit ismerték a munkavállalók. A többi cég vezetőit egyáltalán nem ismerték, a vezetői, ellenőrzési tevékenységet végző személyek közül senkit sem tudtak ezen cégekhez kötni.
Vagyonvédelem munkáltatói láncolatokból, munkáltatók cserélődéséből adódóan gyakori a feketefoglalkoztatás, valamint a munkavállalókat a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal kapcsolatos szabálytalanságok. A vagyonvédelmi munkáltatókra egyértelműen a szándékos jogellenes magatartás a jellemző.
Pataki Rezső összefoglalója az NGM jelentése alapján készült.