JAVASLAT

Tisztelt Kollégák!

Jelenlegi helyzetben fontos a kamara finanszírozásának megoldása, ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a kamara átgondolja a vagyonvédelmi ágazat valós helyzetében milyen új prioritások mellett kíván kiállni.

A területi szervezetek napi rendszerességgel találkoznak a ki nem fizetett munkabérekkel, a szabálytalan foglalkoztatás okozta emberi sorsokkal, a két év alatt 8-10 munkaszerződéssel, be nem jelentett vagy bejelentett, de adózatlan jövedelmekkel.
Sajnos a fenti foglalkoztatási kérdések túlmutatnak a kamara jelenlegi hatókörén. Be kell vallani Őszintén a fenti kérdések az elmúlt időszakban nem is voltak a kamara céljai között prioritások.
Azonban ha és most a kamara a regisztrációs díj mellett kardoskodik, nem teheti meg, hogy a tagjait az ellehetetlenülés határáig sodró foglalkoztatást jellemző problémával nem foglalkozik.
Szerintem és a tagság egy részének meghallgatása során egyértelmű elvárása a tagjainknak, hogy a kamara mindent megtegyen a foglalkoztatási anomáliák felszámolásának érdekében.

Sajnálatos tény, hogy jelenlegi helyzet nagyrészt azért alakult ki a foglalkoztatás területén, mert a piaci szereplők megtehették, hogy a foglalkoztatásra rakódó Áfa és járulék terheket átnyomták a piac kiszolgáltatottabb szereplőire. Rendszeresen találkozott minden vállalkozás vezető azzal a megbízói hozzáállással, hogy őt nem érdekli a foglalkoztatottak helyzete, neki az ár a fontos kérdés és a legolcsóbb szolgáltatást kívánja megvásárolni.
Sajnos a közbeszerzésben is általánossá vált a legalacsonyabb ellenszolgáltatás preferálása. Voltak időszakok, amikor az egyéni vállalkozó vagyonőrök kaptak munkát szinte tömegesen. (vajon miért)

Jelenleg a kormányzat részéről is érezhető, hogy a problémát felismerte és fontosnak tartja, hogy rendezze a fent sorolt visszaéléseket. Lásd munkaerő kölcsönzés fordított áfája, vagy a szolgáltatási ár kormányrendeleti szabályozása.

Véleményem szerint a fenti kérdés megoldásának kulcsa, hogy olyan komplex megoldás szülessen, amely nem borítja meg a vagyonvédelmi piacot, megoldja a foglalkoztatottak jelenleg tarthatatlan helyzetét és biztosítja a költségvetés számára a járulék bevételek beérkezését.

A fenti cél elérésére vannak, egyszerűnek tűnő megoldások, sajnos ezek nem felelnek meg minden elvárásnak.

Ilyen egyszerűnek tűnő megoldás, a vagyonvédelmi célú foglalkoztatásból ki kell tiltani a munkaerő kölcsönzést, az alvállalkozók bevonásának jelentős korlátozását kell bevezetni. (Csak akkor, ha az térben és időben másképp nem oldható meg a fővállalkozó saját állományából.) Ez a megoldás feltételezné a mostanitól hatékonyabb ellenőrzést az illetékes hatóságok részéről.

Természetesen a fenti drasztikus lépések sem jelentenek százszázalékos megoldásokat tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban láthattuk az illetékes hatóságok hatékonynak nem éppen nevezhető eljárásait.

A fenti megoldások mellet fontos lenne, hogy az szereplők (megrendelők megbízottak, munkavállalók) érdekeltségének irányát is megfordítsuk.

További javaslatainkat ennek szellemében tesszük meg.

A fentieket nem ismételve szeretnénk meghatározni javaslataink prioritásait:

  • A tervezett intézkedések ne sértsék jelentősen a piacon szolgáltatást nyújtók érdekeit.
  • Optimalizálják a költségvetés bevételeit.
  • Biztosítsák a foglalkoztatottak legális munkakörülményeit, jelentősen javítsa a munkaerő piac legalitását.
  • A javaslat emelje a kamara elfogadottságát.

A siker záloga a fenti prioritásoknak eléréséhez vezető javaslatok előterjesztése a kormányzat felé.

Véleményünk szerint egy nem „normális „problémára csak nem szokványos megoldásokkal lehet válaszolni. Ezek a megoldások szerencsére nem idegenek a jelenlegi kormányzattól, ezt bizonyították a jelenlegi kormány elmúlt években hozott döntései.

A piac megborulásának elkerülésére egyik elengedhetetlen feltétel lenne, a teljes vagyonvédelmi tevékenységet a törvény rendelkezései alá sorolni függetlenül attól, hogy azt vállalkozás keretében, vagy valaki saját kockázatára végezteti. Erre a jelenleg hatályos törvényben is vannak már rendelkezések, példák.
Ezzel a megoldással elkerülhető lenne, hogy a jelenlegi megbízói kör saját hatáskörben foglalkoztassa tovább a vagyonőröket kivonva őket a vonatkozó jogszabályok alól. / portás udvaros sm. stb. munkakörökben jelenlegihez hasonló foglalkoztatási anomáliákkal. /

A személy- és vagyonvédelmi tevékenység döntő része élőerős őrzési szolgáltatás nyújtása. A szolgáltatás magában foglalja minimálisan 1 óra élőmunka árát, melynek minimális értéke – munkaviszonyban – ma Magyarországon törvényileg szabályozott.

Vagyonőri tevékenységet csak szakképzett vagyonőr végezhet, ez az előző javaslat alapján nem vállalkozás keretében foglalkoztatva is így történne. Hiszen más szakmákban is szükség van a szakképzettségre a munkaszerződés megkötéséhez.
Tehát számára munkaviszonyban az irányadó bér a garantált szakmai bérminimum összege. A minimálbér 1 órára eső összegéhez adódnak a Munka Törvénykönyve által biztosított további juttatások (szabadság, fizetett ünnep, betegszabadság, műszak pótlékok) és mindezek járulékai. Tekintettel a jogi szabályozás meglétére, a hatályos jogszabályok alapján valamennyi gazdálkodónak módjában áll minden év elején kiszámítani, hogy a vagyonőr egy órai munkavégzése milyen minimális költséget jelent.
A szakmai tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a jelenlegi megbízási díjak gyakran nem nyújtanak fedezetet még a nyilvánvaló és kötelező kifizetésekre sem, vagy ha igen, elvész a jövedelem a rendszerben, sem a munkavállaló, sem a költségvetés nem jut, a törvényekben előirt pénzekhez.

Jelenleg kb. 80 ezer természetes személy tevékenykedik, vagyonőrként ezt bizonyítja a vizsgáztatásban résztvevők száma. – Az ő sorsuk, bérük, járulékaik – véleményünk szerint – nemzetgazdaságilag is bír olyan jelentőséggel, hogy a kormányzat elindítsa jelen helyzetben a jogszerű működés megfelelő ellenőrzésének jogi megteremtését.

A piaci szereplők magatartását alapvető gazdasági megfontolásainkon túlmenően az érdekeltség megteremtésével vagy a szankciók kiterjesztésével lehet – és meggyőződésünk, hogy szükséges – befolyásolni. Rövidtávon – előre láthatólag korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre.

A verseny tisztaságának megőrzése, az ágazat legális működésének érdekében az alábbi intézkedéseket tartjuk szükségesnek:

  • A vagyonvédelmi ágazatot egységesen kötelezni kell egy vállaltirányítási szoftver alkalmazására, amely biztosítaná, hogy a munkaidő és a foglalkoztatással összefüggő adatok egységesen nyilvántarthatók és lekérdezhetők, egy esetleges ellenőrzés kapcsán. / jelentős adatbázis lehetne katasztrófahelyzetekben terrorfenyegetettség esetén a hatóságok kezében/ A jogalkotás számára példaként említeném az elektronikus építési napló bevezetését.
  • A vonatkozó kormányrendelet a kamara javaslata alapján, a minimálbér alapulvételével a készenléti jellegű élőerős őrzés és a több műszakban teljesített élőerős őrzés esetére külön-külön kiszámolja és jogszabályban közzéteszi az év első napjától érvényes bérfedezeti összeget. Ennek a bérfedezeti összegnek az alapulvételével kalkulálhatja a vagyonvédelmi vállalkozás, hogy milyen egyéb költségek adódnak még a megbízás teljesítése során, melyeket a megbízási díjban érvényesíteni kíván, és természetesen ehhez adhatja a saját elvárt jövedelmét.

Az árképzés ilyen módját a jogszabály nem teszi, nem teheti kötelezővé, azonban amennyiben az adott megbízási díj nem éri el a közzétett bérfedezeti összeget, az olyan árnak minősülhet, mely a jelen piaci szabályozás szerint „felfaló ár”, tehát tisztességtelen piaci magatartásra utalhat.

Annak érdekében, hogy ilyen árakon lehetőleg ne köttessenek szerződések, az alábbi szankciók bevetését javasoljuk:

1. Bejelentési kötelezettség

A vagyonvédelemre vonatkozó szerződés kötelező tartalmi elemeként megjelenne egy záradék, mely tartalmazná, hogy a szerződésben foglalt megbízási díj eléri, vagy sem a jogszabály által közzétett „bérfedezeti összeget”. Amennyiben nem éri el azt, a megbízott köteles jelenteni a szerződést a hatóságok (NAV, OMMF) felé, amelyek jogosultak vizsgálni, hogy a megbízási díj alacsony mértékéből fakadnak-e joghátrányok a munkavállalóra nézve, illetve sérül-e a költségvetési érdek. A bejelentés elmulasztása jelentős bírságot vonna maga után. Erre vonatkozó bejelentésre a megbízó is kötelezett.

2. Járulék- kezesség (unortodox megoldás, de valószínűleg működne)

Minthogy a fenti elvek alapján kialakított megbízási díj nem éri el a jogszabályban meghatározott összeget úgy nyilvánvaló, hogy a megbízó számára kedvező ár került kialakításra és az gazdagodást jelent gazdálkodásában. Mivel ilyen esetben nem kerül megfizetésre részéről a „bérfedezeti összeg” (ez vizsgálható adóhátralék végrehajtása, munkaügyi per, felszámolási eljárás során egyaránt), a megbízó kezesként kötelezett az általa elfogadott megbízási díj és a jogszabályban szereplő bérfedezeti összeg közötti különbözet megfizetésére a bér, illetve járulékhiány mértékéig, a szerződés fennállásának teljes időszakára.
Ezt a kezességi kötelezettséget a vagyonvédelemre vonatkozó szerződés záradékának aláírásával tudomást veszi a megbízó.
Értelemszerűen ez csak akkor terheli a megbízót, ha indokolatlanul alacsony áron kötött szerződést és annak teljesítésekor költségvetési hiány keletkezik.

Azért, hogy a fenti konstrukció ne konzerválja a mindenkori minimál bér szintjén a megbízási díjakat meg lehet határozni a jogszabályban, hogy mik azok a költség helyek amelyeket kötelezően alkalmazni kell a kalkulációnál.

Tisztelt Kollégák!

A fent leírtak nem gondolom, hogy százszázalékos biztos megoldások, viszont arról meg vagyok győződve, hogy a jelenlegi állapot jelentős, gazdasági, jogi morális, erkölcsi terhekkel fedett. Amennyiben ennek megváltozását nem tudjuk, vagy nem akarjuk képviselni, úgy jelentősen leértékeljük a kamara jövőjét. Ebben mindenkinek felelőssége van, ha vállalja, ha nem.

Tisztelettel kérlek benneteket, hogy gondoljátok át a fentebb említetteket, és tegyétek hozzá bölcsességeteket, kiegészítve a javaslatokat a jobbítás érdekében.
Sajnos itt tényleg felül kell emelkedni az egyéni és particionális érdekeken, és egy korrekt a vagyonvédelmi ágazat minden szereplőjét érintő intézkedés csomaggal kell rendezni a helyzetet.
Az intézkedés csomagnak természetesen része kell legyen a kamara gazdasági ellehetetlenülését biztosító intézkedés is.
Ha a fenti javaslatok, ötletek elindítanak, egy nyílt tisztességes vitát már eredmény közelébe hozhatnak bennünket.


Tóth János
Heves megyei elnök