Munkahelyi védőoltásra kötelezés
Munkahelyi védőoltásra kötelezés – az AB IV/4110/2021 végzés margójára
Amint arra a tavalyi, a kötelező védőoltásokkal kapcsolatos előadásomon is felhívtam a figyelmet: A munkaadók számára lehetőséget biztosító kormányrendelet nem a feltétel nélküli kötelezés jogalapját teremtette meg, avagy tette lehetővé az erre való kötelezést. Az akkor megalkotott kormányrendelet mindösszesen azt garantálta a munkaadók számára az Európai Unió és Magyarország jogrendjének megfelelően, hogy ha a szükségességi és arányossági feltételek fennállnak, illetve alaposan indokolható egy munkavállalónak a kötelező védőoltás felvételére kötelezése, akkor emiatt nem lehet a munkáltatót a munkaügyi szabályok be nem tartása miatt megbüntetni.
Ez azt jelenti, hogy a jogalkotó nem feltétel nélküli jogalapot teremtett meg, hanem csak az alapértelmezett bírságolás fenyegetését törölte el a rendelet hatálya alatt.
Ebből következik, hogy valójában minden felelősség munkáltatót terhelte abban az esetben, ha a kötelezésről döntést hozott. Ezt az Adatvédelmi szakmai álláspontot erősítette meg lényegében véve a magyar Alaptörvényből levezetve az Alkotmánybíróság, kimondva azt, hogy nem a rendelet, hanem a munkavállaló kötelezhet, amiből az következik, hogy önmagában a veszélyhelyzeti kormányrendelet nem volt (mert szükségszerűen nem lehetett) jogszabálysértő, hiszen az senkit sem kötelezett semmire sem!
Ezért javasoltam már akkoriban is azt, hogy ne éljenek ezzel a lehetőséggel a munkáltatók, ha nem tudják alaposan megindokolni azt, hogy miért van a védőoltás felvételére elengedhetetlenül szükség! Ha az akkor elmondottakat megfontolták, és abban és csak abban az esetben köteleztek védőoltás felvételére munkavállalókat, amikor a józan ész és a töretlen joggyakorlat alapján alaposan indokolható volt ennek a szükségessége, és az elérni kívánt cél nem volt más, az emberek alapjogait kevésbé korlátozó eszközökkel elérhető, akkor a munkaadók nyugodtan alhatnak, mert minden bíróság Önöknek fog igazat adni, amennyiben Önök perre viszik az ügyet.
Minden más esetben viszont éppen az AB döntésből következően a munkáltató döntését megkérdőjelezhetik a bíróságokon a munkavállalók, mint például a Kamara tagjai, a személy- és vagyonőrök is, hiszen az AB döntés indoklása teljesen egyértelművé tette azt, hogy aki a védőoltás felvételére kötelezte Önöket, annak azt minden részletre kiterjedő indoklással kellett (volna) ellátnia, és erről kifogástalan tájékoztatást is kellett volna Önöknek adnia. A kormányrendeletre történő hivatkozás – mint jogalap igazolása – tehát a létező legrosszabb megoldás volt, amennyiben ebben merült ki az „indoklása” a kötelezésnek.
Jó egészséget kívánva,
Antal Tibor, adatvédelmi tisztviselő
SzVMSzK