18 év – Nagykorúvá érett a szakmai kamara
1998. december 20-án született meg a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara. Ideje áttekintenünk, hogy honnan indult el az iparág és hol tartunk most.
A vagyonvédelmi üzletág kialakulása Magyarországon a rendszerváltáshoz kötődik. A gazdaságban és a társadalomban végbement gyökeres változások ekkor hívták létre a vagyonvédelem egyre összetettebb formáira szakosodó gazdasági vállalkozásokat. E cégek kialakulását könnyítette, hogy a munkaerőpiacon jelentős számban voltak jelen olyan aktív korú, évtizedes fegyveres szolgálati tapasztalattal rendelkező munkavállalók, akik előképzettségüknek és szakmai tapasztalataiknak köszönhetően további felkészítés nélkül is képesek voltak személy-, vagyonvédelmi és biztonságtechnikai feladatok megoldására. A gazdasági átrendeződés során – különösen a nagy gazdasági egységek esetében – komplett vállalati rendészetek alakultak át vagyonvédelemre szakosodott gazdasági társasággá. A jogi szabályozás csak késedelmesen követte az életben lejátszódó folyamatokat: 1995-ben kormányrendeletben, majd 1998-ban, illetve 2005-ben átfogó törvény keretében rögzítették a vállalkozás formájában folytatott vagyonvédelmi tevékenység alapvető normáit. Az élesedő piaci verseny és a szakmai érdekvédelemre irányuló igény 1998. december 20-án létrehívta a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarát, az ágazat legjelentősebb érdekképviseleti szervezetét.
Az elmúlt közel két évtizedben a kamara jelentős mértékben hozzájárult a vagyonvédelmi iparág kifehérítéséhez, az idegen ajkú szervezett bűnözői csoportok kiszorításához. A szervezet történetében azonban a 2012. év jelentős fordulatot hozott: A vagyonvédelemben dolgozó vállalkozások és természetes személyek részére 2011. december 31-ig kötelező volt a kamarai tagság. Ekkor a taglétszám még több mint 130 ezer fő volt, vállalkozásoké pedig 4 350. Az önkéntes kamarai tagság mellett a szervezetnek jelenleg 6558 tagja van és mintegy 561 vállalkozást tart nyilván. A kötelező tagság eltörlésekor sokan a kamara azonnali megszűnését vizionálták. A nehéz anyagi helyzet dacára azonban a köztestület megőrizte működőképességét.
A Kamara az elmúlt évek során a következő szakterületeken fokozta aktivitását: Az érdekképviselet mellett egyre növekvő hangsúly került a szakképzésre, a továbbképzésre és a különböző szakmai partnerekkel való együttműködésre.
A szakmai kamarának napjainkban is jelentős szerep jut a szakmai képzésben és vizsgáztatásban, a minősítési követelmények kialakításában, melyre vonatkozólag együttműködési megállapodás is született a Belügyminisztériummal.
A kamara őrködik a szakma erkölcsös működése felett is: Etikai eljárás keretében bírálja el azokat az eseteket, amelyek még nem érik el a szabálysértés, illetve a bűncselekmény kategóriáját, de rendkívül súlyos erkölcsi, szakmai, magatartásbeli kérdéseket vetnek fel.
2012 óta a kamara egyik legnagyobb sikere a rezsióradíj bevezetése volt. E jogi eszköznek köszönhetően enyhül az öngyilkos árverseny és méltányosabb összegekért lehet indulni a közbeszerzéseken.
Az SZVMSZK tagjait és munkatársait büszkeséggel tölti el, hogy a kamara elnökét hat éve az NKE Rendészettudományi Kar Társadalmi Szenátus tagjává választották. A szervezet olyan szakmai és tudományos partnerekkel büszkélkedhet, mint az NKE Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéke.
Jövőkép: A kamara jelenleg nehéz anyagi helyzetben van, működéséhez nem kapja meg a törvény által előírt, feladatokhoz szükséges támogatást. A közelmúltban azonban olyan egyeztetések kezdődtek államigazgatásban, melyek optimizmusra adhatnak okot. A kamara presztízsét erősíti, hogy a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének tagja lehet, ahol Német Ferenc jelenleg az alelnöki tisztséget tölti be.
SZVMSZK