Közlemények 2015.


2015.12.18. – Megtartotta idei utolsó ülését a szakmai kamara

A december 15-i elnökségi ülésen az országos elnökség tagjai lemondtak tiszteletdíjukról, hogy lehetővé tegyék a kamara működésének fenntartását. E nagyvonalú gesztusnak köszönhetően a kamara átmenetileg megőrzi működőképességét, ám az államnak gondoskodnia kell arról, hogy a kamara számára jogszabályban előírt feladatokhoz forrást is rendeljen.


2015.12.17. – Együttműködési megállapodási írt alá Tomori Pál Főiskola és az SZVMSZK

A megállapodást Dr. Meszlényi Rózsa rektorasszony és Német Ferenc kamarai elnök írta alá. Az eseményre a kamara országos szervezetének kihelyezett ülésén került sor. A felek hangoztatták: a két szervezet együttműködésének alapja a közösen vallott értékek: a szakmaiság, a tisztesség és a tudás tisztelete.


2015.11.30. – A Nemzetgazdasági Minisztériumban tárgyalt a kamara elnöke

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár fogadta november 25-én Német Ferenc országos elnököt és Tóth Jánost, az SZVMSZK Heves Megyei Szervezetének elnökét. Az egyeztetésen szóba kerültek a foglalkoztatási anomáliák, a foglalkoztatási körülmények javítása és felmerültek olyan kérdések is, hogy miként lehetne a munkavállalók bérhelyzetén javítani.


2015.11.19. – „Házhoz megyünk!”

Útjára indul a rendőrség vagyonvédelmi programja. A lakosság vagyonbiztonsága érdekében a rendőrség 2015. szeptember 30-án országos kampánysorozatot indít. A megyénként három településen és a főváros három helyszínén felállított információs pontokon minden hónapban egy héten keresztül szakemberek látják el tanácsokkal a vagyonvédelemről és biztonságról érdeklődő állampolgárokat. Igény esetén az ingatlanok egyedi biztonsági vizsgálatát is elvégzik. A programban a rendőrség mellett részt vesznek az érintett önkormányzatok, a helyi polgárőrség tagjai, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács munkatársai, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara képviselői. A rendezvénysorozatot a 2016. május végéig tartó országos vagyonvédelmi vetélkedő zárja, amelyen a csapatok településenként vagy városrészenként, az alábbi összetételben vehetnek részt: 1 fő nagyszülő, 1 fő szülő, 1 fő általános iskola felső tagozatos gyermek. A kampánysorozatot a lakosság vagyonbiztonságának óvása hívta életre, amely kezdeményezés – az állampolgárok bűnmegelőzési felvilágosítása által – segít a vagyon elleni bűncselekmények számának visszaszorításában és támogatja az állampolgárok önvédelmi készségeinek fejlesztését.


2015.10.28. – Biztonsági kockázatot jelent a mostani foglalkoztatási helyzet

Jelenleg a vagyonvédelemben foglalkoztatott dolgozók jelentős része kényszerpályán mozog. Az ágazatban dolgozók nagy része alulmotivált, ennek megfelelően mérsékelten érdeklődik a szakmai önképzés, fejlődés iránt. A munkáltatók nagy része nem képes hatékony kiválasztásra, és a szakma jelentős munkaerőhiánnyal küzd. A munkaerő-hiány generálta helyzetben fokozódik a szabálytalan foglalkoztatás. A munkavállalók ellenőrzése, szakmai szabályok alapján történő számonkérése nem megoldható. A megfelelő biztonsági ellenőrzések, nyilvántartások hiányában előfordul, hogy a tulajdon elleni bűncselekmény miatt elküldött munkavállaló másnap egy másik biztonsági cégnél dolgozik, mivel a munkáltatók szabálytalan foglalkoztatás miatt zsarolhatók az ilyen munkavállalók által. A munkáltatók szabályszegések és bűncselekmények elkövetésekor elvétve vállalják fel a hivatalos eljárások megindítását. Az alulfizetett, végtelenségig bizonytalanságba sodort munkavállalók pedig gyakran úgy érzik, hogy már semmit sem kockáztatnak a szakmai szabályok megsértésével, így a munkavégzés sok esetben mindössze a helyszínen való személyes jelenlétben fejeződik ki. Jelentős biztonsági kockázatott jelent, hogy a vagyonvédelemben foglalkoztatottakról nincsen hiteles nyilvántartás. A hatályos vagyonvédelmi törvény értelmében ugyanis a törvényben előírt nyilvántartás munkaidő nyilvántartással helyettesíthető, ez azonban gyakran nem a valós helyzetet tükrözi, mert e dokumentumokat manipulálják a „járulékfizetés optimalizálása” végett. Sajnálatos módon a pénz és értékszállítás kapcsán is hasonló foglalkoztatási gyakorlatról lehet beszámolni, ami biztonsági kockázatot jelent a teljes társadalomra nézve. A szakmai Kamara javaslatai jelentősen javíthatnának a helyzeten: a megbízók korrektebb biztonsági munkát kapnának, a foglalkoztatók a rezsióradíj teljes bevezetésével tisztességes nyereséget könyvelhetnének el, ezért nem kényszerülnének sorozatos törvénysértésre, a munkavállalók mérhetetlen kizsákmányolása megszűnne, az ország a befizetett járulékoknak köszönhetően pedig költségvetési többletre tenne szert.  


2015.10.28. – Az SZVMSZK javaslata a rezsióradíjjal kapcsolatban

A kormányrendelet a vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások vonatkozásában meghatározza a minimális rezsióradíj szabályait, illetőleg mértékét (1929 Ft/óra). A vagyonvédelmi törvény ennek megfelelően szabályozza, hogy mely esetben kell aránytalanul alacsony árnak tekinteni az árajánlatban foglaltakat. A Kamara álláspontja szerint, a minimális megbízási díjat nem csak a közbeszerzéses eljárásokra, hanem valamennyi vagyonvédelmi szolgáltatásra általános jelleggel és jogszabályi úton kell meghatározni. A jogalkotó felismerte, hogy a vagyonvédelmi feladat elvégzéséhez szükséges egy munkaórára vetített minimális költséget meg lehet és meg is kell határozni oly módon, hogy ne sérüljenek a szerződő felek (a megbízó és a megbízott), a foglalkoztatottak és az állam érdekei sem.


2015.10.27. – A kamara közös fellépést sürget a foglalkoztatási anomáliák felszámolása érdekében!

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara véleménye szerint a vagyonvédelmi ágazat foglalkoztatási viszonyainak tekintetében olyan állapotok uralkodnak, hogy az már általános szakmai érdekeket veszélyeztet. A kamara felhívja az ágazatban tevékenykedő szervezetek (szakszervezetek, Ágazati Párbeszéd Bizottság, egyéb szervezetek) vezető testületeit, hogy csatlakozzanak a kamara javaslataihoz, melyeknek célja a mintegy 80 ezer vagyonőr foglalkoztatási viszonyainak javítása, munkájuk szakmai színvonalának emelése és a biztonsági kockázatok minimalizálása.

A foglalkoztatási anomáliákat tárgyaló cikksorozatunk jelen részében a vállalatirányítási szoftverrel és a jelenlegi foglalkoztatási viszonyokból fakadó biztonsági kockázatokkal foglalkozunk:

Vállalat irányítási szoftver bevezetésének szükségessége

A jogalkotó már több területen bevezetett elektronikus alkalmazásokat (pl. elektronikus építési napló, elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer – EKÁER), melyek révén korszerű, könnyen ellenőrizhető adatbázisok jöttek létre. A Kamara álláspontja szerint hasonló megoldásra lenne szükség a vagyonvédelmi szakmában is. Egy kötelező vállalatirányítási szoftver alkalmazása lehetővé tenné a foglalkoztatással kapcsolatos adatok – utólag nem manipulálható – folyamatos nyilvántartását, ezzel elkerülhető lenne, hogy a vagyonőröket papíron naponta 4, de a valóságban havi 250 órát dolgoztassák. Az egységes vállalatirányítási szoftver megteremtené a feltételeit annak, hogy rendkívüli helyzetekben (pl. katasztrófa – vagy terrorhelyzet) a hatóságok rövid időn belül információhoz jussanak az adott helyen és időben működő vagyonvédelmi vállalkozásokról és szolgálatot teljesítő vagyonőrökről.

Mindezekből kifolyólag a szakmai kamara egy egységes vállaltirányítási szoftver kötelező alkalmazásának az előírását javasolja.


2015.09.30. – Megalakult a Magánbiztonsági szolgáltatások nemzeti szabványosító műszaki bizottsága

Az alakuló ülésen részt vett a HM EI Zrt, a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége, a Személy,- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara képviselője. A bizottság elnöke Pataki Rezső, a kamara országos elnökhelyettese lett. Szabványosítás fő területe az élőerő által végzett tevékenység, és vele összefüggésben a biztonságtechnika bizonyos területei. A bizottság egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a szakmában szemléletváltást kell generálni, mert sokan nem tudnak arról, hogy jelenleg is vannak olyan szabványok, amelyeket alkalmazni kellene. Egységesíteni kell a fogalmakat, értelmezni azokat, hogy mindenki ugyan azt értse alatta. Ha szükséges új fogalmakat kell bevezetni. A bizottság leszögezte, hogy azt a tevékenységet kell bevonni a szabványosításba, melyeket a törvény előír számunkra. A Kamara minősítési rendszerébe be kell dolgozni az európai szabványok követelményeit, és ezeknek meg kell jelenniük a közbeszerzési pályázatokban is. Gondot jelent a meglévő szabványok alkalmazása, mivel 80%-uk csak angol nyelven érhető el. A magyar nyelvre fordítás folyamatossága anyagi okok miatt nem biztosított; ezért el kell érni, hogy – a többi európai országhoz hasonlóan – az állam szerepet vállaljon e területen is, mert az ország érdeke hogy a magánbiztonság rendezett körülmények között működjön


2015.08.27. – Partnerség a kormánnyal

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) üdvözli a kormány azon szándékát, mely az államapparátus hatékonyságának növelését célozza! A szakmai kamara – mely eddig is költségvetési támogatás nélkül, önerőből végezte munkáját – az egész országra kiterjedő intézményi hálózatával, évtizedek alatt felhalmozott szakértelmével és összegyűjtött szakembergárdájával partnere kíván lenni a kormánynak a központi költségvetés tehermentesítésében.

Német Ferenc, a köztestület elnöke a Demokratának azt mondta, az SZVMSZK korábban már egyeztetett más testületekkel, melyek kiépített kapcsolati hálózatuk és szakmai jártasságuk felajánlásával partnerei lehetnek a kormánynak, hatékonyabbá téve és a szakmaiság felé terelve a döntéshozatalt és a végrehajtást, kikerülve így a kormányzati szándékok megvalósulásának esetleges politikai hátterű elakadását. Német Ferenc szerint számos feladatot lehet a köztestületekhez delegálni, tehermentesítve ezzel az államapparátust. A kamara elnöke kiemelte, hogy a jelenlegi migrációs nyomás idején különösen fontos a közrend és a közbiztonság fenntartása, amelyben az SZVMSZK-nak kiemelt szerepe lehet


2015.08.06. – Átfogó munkaügyi akcióellenőrzés zajlott le 2015. június 22. és július 10. között

Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának összefoglaló jelentése a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzéséről (2015. június 22. – július 10.)


2015.06.05. – Soha nem látott egység valósult meg a szakmai kamara Küldöttgyűlésén

A képviseleti demokrácia nagy napja volt május 29-e. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Küldöttgyűlése egy emberként sorakozott fel Német Ferenc országos elnök mögött: a Küldöttgyűlés – mely a kamara legmagasabb szintű döntéshozatali szerve – egyhangúlag fogadta el az összes beszámolót, köztük az elnökség beszámolóját is. A kamara partnere a kormányzatnak és a rendvédelmi szerveknek, hiszen a barikádnak ugyanazon az oldalán harcolva szavatoljuk tíz millió magyar ember mindennapi biztonságát. A köztestület Küldöttgyűlése határozatot fogadott el a szakmai érdekképviselet jövőben követendő alapelveiről is: a kamara elkötelezett a vagyonvédelmi cégek érdekképviselete mellett, mert közös érdek, hogy a vállalatok ne a jogszabályok megkerülésével, hanem törvényes keretek között tudjanak boldogulni és módjukban álljon tisztességes bért fizetni alkalmazottaiknak. A kamara ebből kifolyólag minden rendelkezésére álló eszközzel azért küzd, hogy az iparágat a hátukon cipelő vagyonőrök a rezsióradíj összegéből az őket megillető részt valóban megkapják. A küldöttgyűlés jelentős többséggel fogadta el az alapszabály módosítását, mellyel kibővíti az elnökség létszámát a megyei elnökökkel, akik sokat tehetnek a felvázolt célok megvalósítása érdekében.


2015.02.19. – Jogsegély

Tisztelt Kolléga! A szakmai kamarát az elmúlt hetekben számos munkaügyi megkeresés érte. A vagyonőrök leveleik többségében munkahelyi körülményeiket kifogásolják, illetve a garantált bérminimum felől érdeklődnek. Kérdéseikre válaszul közöljük, hogy amennyiben munkavégzés során bármilyen munkaügyi problémával szembesülnek, vegyék fel a kapcsolatot a kamara területileg illetékes megyei szervezetével és kérjék közvetítését. Amennyiben nem járnak sikerrel, úgy végső esetben az alábbi szervekhez fordulhatnak:

   Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (1088 Budapest, Múzeum utca 17.)
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkajogi Ügyfélszolgálata (1086 Budapest, Szeszgyár utca 4. – Tel: 06 1 299 1068)

   – Lásd még a Kormányzati portálon azÜgyintézés / Munka szekciót.
Nemzeti Munkaügyi HivatalMunkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság (1106 Budapest, Fehér út 10.)
Megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei


2015.01.21. – Hogyan kapcsolódhat a magánbiztonsági iparág az országvédelmi akciótervhez?

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara sajtótájékoztatót tartott január 20-án. Német Ferenc a Kamara elnöke nyitotta meg az immár hagyományosnak mondható sajtótájékoztatót, melynek keretében a Kamara elnöksége összefoglalta a sajtó képviselői számára a Kamara előző évi tevékenységét és eredményeit, valamint ismertette a 2015-ös célkitűzéseit.  Ezt követően Valenta László ny. r. dandártábornok, a Kamara társadalmi elnöke felszólalását azzal kezdte, hogy Német Ferenc levelet írt Rogán Antalnak, melyben felhívta kormánypárti frakció-vezető figyelmét arra, hogy a magánbiztonsági iparágban tevékenykedő szakképzett vagyonőrök “erejét” is vegyék figyelembe az Országvédelmi Akcióterv kialakításánál. A vagyonőr társadalom egy jól képzett, fegyelmezett közösség, amely ismeri a szolgálati fegyelmet és hozzá van szokva a nagy fizikai igénybevétellel, veszéllyel járó munkához. Rendkívüli helyzetben a rendészeti szervek támaszkodhatnak a mintegy 100 ezer fős élőerőre. Kiemelte továbbá annak szükségességét, hogy a biztonsági terület dolgozó szakemberek regisztrálva legyenek, ezáltal biztosítva azt a célt, hogy valóban a szakképzett munkaerő lássa el színvonalasan a felelősségteljes feladatot, s ne munkaerő-kölcsönzőktől bérbe vett emberekkel végeztessenek vagyonvédelmi tevékenységet. A regisztráció garantálhatná azt is, hogy vállalati rendészeti feladatok ellátását is vizsgázott vagyonőr végezze, ne szakképzetlen munkaerő. Ezen regisztráció elvégzését, ellenőrzését és az ezt kezelő adatbázis építését a Kamara mint köztestület végezhetné el, amely alapján a Kamara meg tudná állapítani, hogy az egyes munkavállalók alkalmasak-e a biztonsági tevékenység ellátására. Az 1,929 Ft-os rezsióradíjjal kapcsolatban Német Ferenc kiemelte, hogy 2014-ig még az állami megrendeléseket is meg lehetett nyerni olyan vállalási díjjal, amelyből a vagyonőr részére minimálbér és annak közterhe sem volt kifizethető. A vagyonvédelem az építőipar és talán a mezőgazdaság után a második-harmadik legfertőzöttebb a feketefoglalkoztatás terén. Ugyanakkor veszélyes, sokrétű ismereteket követelő munka, amelyhez nélkülözhetetlen a folyamatos továbbképzés, a dolgozók rendszeresen ellenőrizhető megbízhatósága. Ezekhez viszont elengedhetetlen a tisztességes munkáért tisztességes bér elvének maradéktalan érvényesítése. Az iparág kifehérítése, a dolgozók folyamatos továbbképzése, speciális szakterületekre való kiképzése javítja a vagyonvédelem hatékonyságát, azaz komoly visszatartó erővel bír a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőire, ami megtakarítást jelent a megbízók részére, továbbá a vagyonvédelmi cégek biztosítói számára is. A rezsióradíj összege megfelel a szakma elvárásainak, mert kifizethetővé teszi a munkavállalók részére a garantált bérminimumot és kalkulál a munkáltatót terhelő költségek nagy részével is. Az elnök gyakorlati példákkal támasztotta alá azt, hogy a közbeszerzéseknél a minimális rezsióradíj általánosan elfogadottá vált s meggyőződése, hogy az állami szervek ezt 2015-ben alkalmazni fogják és nem fog “felpuhulni” költségvetési indokokra hivatkozva. Az előző év során levezényelt mintegy 80 ezer főt érintő képzés tapasztalatait Birtalan Géza, a Kamara oktatási, szakképzési és minőségügyi elnökhelyettes ismertette. Szakmai sikerként értékelte a képzés levonyolítását, hiszen ilyen tömegű munkavállalót úgy továbbképezni és levizsgáztatni oly módon, hogy ez országos szinten, munkaidő kiesés nélkül s a korszerű, internetes távoktatás segítségével történt meg – eddig más iparágban még nem történt meg.


2015.01.13. – Kamarai közlemény a rezsióradíjjal kapcsolatban

Magyarország kormánya úgy döntött, hogy magasabb szinten szabályozza a közbeszerzéseknél alkalmazandó minimális vagyonvédelmi vállalási árat. A Kormány a 360/2014. (XII. 30.) Korm. Rendeletében határozta meg a 2015. évre vonatkozó, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékét.

A rendelet szövege itt olvasható.

A közbeszerzési eljárások során alkalmazandó rezsióradíj mértéke a rendelet értelmében nettó 1929 forint, ami megfelel a szakma elvárásainak: az előterjesztésben meghatározott minimális rezsióradíjat a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság közösen alakította ki. A rezsióradíj megállapítása a bérek mértékére nézve nem rendelkezik közvetlen, konkrét hatással. A munkaadót a bérek meghatározásakor a garantált bérminimum köti, a konkrét összeget pedig továbbra is a piac törvényszerűségei alakítják ki. A rezsióradíj az előfeltételeit teremti meg a korrekt bérek kifizetésének azáltal, hogy kizárja a versenyből az irracionálisan alacsony vállalási árakat.  Mindazonáltal a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara az intézkedéstől a vagyonvédelmi iparágban dolgozó vállalkozások szakmai színvonalának emelkedését, a munkavállalók munkakörülményeinek javulását és a bérek növekedését várja.


2015.01.06. – Kormányrendelet – REZSIÓRADÍJ

A Kormány 360/2014. (XII. 30.) Korm. rendelete a 2015. évre vonatkozó, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékéről