Lassan elfogynak a biztonsági őrök
TEOL.hu – Nem is olyan nagyon régen még azt tapasztalhattuk, hogy rengeteg biztonságiőr-képzést tartanak, most pedig azzal a hírrel szembesülhetünk, hogy hiány van a szakemberekből. Ennek okait kerestük.
Súlyos problémák terhelik a vagyonvédelmi szakmát, amelyek országos szinten 120 ezer, Tolna megyében mintegy 2000 vagyonőrt érintenek – tudtuk meg Pataki Rezsőtől, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Tolna megyei szervezetének elnökétől. Hangsúlyozta, a probléma összetett, egyik legsúlyosabb eleme a foglalkoztatási törvénytelenségekben keresendő.
Elkeserítő eredmények születtek az ágazatban lezajlott idei első negyedévi munkaügyi ellenőrzések során. A személy- és vagyonvédelem területén dolgozók adták a hazai feketemunkások 19 százalékát, tehát közel ötödét. Ráadásul tavalyhoz képest növekedés is történt: akkor csak 12 százalékot értek el, pedig arányaiban több céget ellenőriztek.
Főbb szabálytalanságok az első negyedévben
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint az egyik leggyakoribb szabálytalanság a bejelentés és munkaszerződés nélküli foglalkoztatás. Emellett a sok vállalkozás a munkaidővel, nyilvántartási kötelezettséggel, munkabérrel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket sem tartják be – tudtuk meg Pataki Rezsőtől. A munkáltatók jelentős része – többnyire a vagyonvédelmi ágazat kis- és középvállalkozásai – nem is törekednek a szabályos működésre. Gyakori, hogy az ügyvezető kiléte is kétséges, két-három havonta változik, vagy külföldi lakhellyel rendelkezik. A cégek általában budapesti székhellyel működnek, több alkalommal fiktív címmel. Sokszor fordul elő, hogy a bejelentett óraszámoknak sokszorosát dolgozzák le az alkalmazottak, és sajnos az sem egyedi eset, hogy a munkavállaló úgy tudja szabályosan fizetik utána a járulékokat, és az ellenőrzések során derül ki, hogy nem.
Súlyos probléma a dolgozók méltánytalan fizetése. A jogszabály által meghatározott bruttó bérminimum 742 forint óránként, ami megközelítően nettó 500 forintot jelent – tájékoztatott a szakember. Hozzátette, hogy a cégek részéről viszont olyan információk érkeznek, amelyek szerint ők is csak átlagosan 600-640 forint óránkénti megbízási díjjal dolgoznak, amiből ki kell gazdálkodni többek között a járulékokat, a költségeket, a cég nyereségét és a dolgozó bérét, ami szabályos úton lehetetlen.
Gondot jelent a megfelelő szakképzettség hiánya, az utánpótlás képzésének gyengesége is. Az alapvetően 300-500 órás OKJ-s képzéseket bizonyos cégek lezavarják néhány hétvége alatt – mondta az elnök. Így akit képeztek, az ugyan kap papírt a képesítésről, csak éppen nem rendelkezik a szükséges ismeretekkel.
Ezek a problémák oda vezetnek, hogy a biztonsági őrök jelentős része, inkább visszatér eredeti szakmájához, vagy új területen helyezkedik el, akár külföldön, akár itthon vállal munkát.
Pataki Rezső hozzátette, mindezért pedig az állami szabályozás, az ellenőrzések gyengesége tehető felelőssé. Azt is kiemelte, hogy a magánbiztonsági szektort méltánytalanul alulértékelik, hiszen a közbiztonság fenntartásának fontos szereplője. Míg rendőrből mintegy 40 ezer van országszerte, addig vagyonőrből 120 ezer. Utóbbiaknak is nagy szerepük van a bűnmegelőzésben. Ennek megfelelően kellene gondoskodni a szakma szabályozásáról, amiért a kamara jelenleg is küzd.
A 90-es évek végén kezdődött a felfutás
Az egyik szekszárdi vagyonvédelmi vállalkozás neve elhallgatását kérő vezetője szerint a gazdasági környezet és a szakember hiány a két legnagyobb probléma jelenleg az ágazatban. Hozzátette, 1998 körül kezdődött egy felfutás, amikor volt kereslet a vagyonőrök iránt, sokan akartak a területen elhelyezkedni és számos képzés is indult, amelyeket a munkaügyi központ is támogatott. Felduzzadt a létszám, de ekkor sem volt már mindenki alkalmas a papírral rendelkezők közül a szakmai feladatok ellátására. Mostanra sokan visszatértek eredeti szakmájukhoz, vagy külföldön vállaltak munkát, hiszen egyre kevésbé kifizetődő a területen dolgozni. Egy tavalyi salátatörvény megszabta a vállalkozások és megbízóik számára a közbeszerzések során kötelező minimális vállalási díjat, ehhez viszont hiányzik a pénzügyi háttér, és a cégvezető tudomása szerint itt Szekszárdon nem is sikerült átültetni a gyakorlatba.