Új kihívások a biztonság világában konferencia
SECURINFO.hu – Színvonalas eseményre kaptunk meghívást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre 2016. április 6.-ára. A rendezvény célja volt, áttekintést adni több olyan, gazdasági-társadalmi aktivitási területről, ahol hangsúlyosan megnövekedtek a biztonsági kihívások, éppen ezért ezek rendszerszemléletű áttekintését és a teendők meghatározását szinte valamennyi előadás hangsúlyozta.
Érdekes nyomon követni azt a folyamatot, ahogy az egyes területek gyakorlati kihívásai által szült talajon, milyen ütemben és színvonalon épül fel, alakul a biztonság átfogó tudománya, szoros szimbiózisban a valósággal és a szükségletekkel.
A teljességre nem törekedve, de azért ízelítőt adva a témákról, az előadók széles spektrumban mozogtak. Többek között szó esett az ellátási lánc, a pénzintézetek informatikai biztonsági kihívásairól, a cyber és virtuális bűncselekményekről, a nagyvárosokat, de még a vallást , a migrációt is érintő bizony igen aktuális biztonsági problémákról, teendőkről is, de még olyan részterületek biztonsági kérdéseiről is mint a MÁV, és a labdarúgás. Értesülhettünk a legújabb biztonságtechnikai trendekről is.
Mi a következőkben és nyilván önkényesen két témát emelünk ki röviden.
Nagyvárosok biztonsága
A Nagyvárosok biztonsága témaköréről Dr Christián László tanszékvezető egyetemi docens (NKE- RTK MÖRT) előadását halhattuk.
Néhány elgondolkoztató adatra hívta fel először a figyelmet: 2050-ben a világon 10 emberből 8 nagyvárosokban fog élni, napjainkban a világ 40 vezető nagyvárosa adja a világgazdaság 2/3-át és egy várható kínai adat: már 2030-ban is Kína lakosságának 60%-a fog nagyvárosokban élni. Könnyen belátható tehát, hogy a nagyvárosok helyi biztonságának biztosítása, elősegítése megkerülhetetlen feladat.
Világszerte döntően városi környezetbe valósulnak meg a bűncselekmények, ez az adat hazánkban közel 80%. A városi környezet „ideális” terepe a bűnözésnek, szinte ösztönzi a bűnelkövetést. Itt számtalan ok játszik közre, de kiemelve ezek közül néhányat: pl. az elidegenedés, a különböző kulturális körülmények, a lakosság mobilitása, a szegregáció, de nyilván ide tartozó jelenség egyre inkább a migráció is, stb. A hagyományos bűntípusok (betörés, rablás, lopás) mellett tipikus városi bűnözési jelenség a korrupció, a közlekedési bűnelkövetés és napjainkra egyre inkább sajnos a terrorizmus is.
Nagyon fontos mérce az egyén biztonsági érzete. Christián Lászó tanszékvezető által elvégzett aktuális kutatásból az derül ki, hogy hazánkban a városi környezetben élő lakosság 76%-a elégedett környezete biztonságával, de a válaszadók majd fele tart attól, hogy bűncselekmény áldozatává válhat. A válaszadók 88%-a véli úgy, hogy minden településen szükség lenne polgárőrségre.
A jobb érthetőséget segítve engedtessék meg egy rövid szerkesztői kiegészítés. Persze a biztonságérzet összetett jelenség és nem szorítkozik önmagában csak a kriminalitás körébe tartozó kérdésekre. Idézzünk a Belügyminisztérium által kiadott Biztonságos Város Kézikönyvből (2011).
„ A biztonságérzetet számos tényező befolyásolja. Az összetett biztonságérzet megteremtéséhez hozzájárulnak területi (magán‐ és közterek állapota), környezeti (biztonságos termékek, egészséges környezet), megélhetési (szociális biztonság) és a személyhez, népcsoportokhoz köthető (nemzetiségek védelme) elemek is. Ha szubjektíven összeállított, ’biztonsági portfóliónk’ bármely eleme hiányzik vagy sérül, veszélyeztetve érezzük magunkat.”
Mindezek alapján akkor tekinthetünk egy várost biztonságosnak, ha képes fenntartható válaszokat:
korszerűen tervezett‐kivitelezett lakókörnyezetet és magas szintű szociális ellátást kínálni; mérsékelt
környezeti terheléssel jellemezhető; továbbá ahol a társadalomba „beágyazódó”, azaz a közösséggel szoros kapcsolatot fenntartó, nem csupán a bekövetkezett eseményekre reagáló, de azok megelőzésére is hangsúlyt fektető rendészeti tevékenység zajlik.”
A biztonság szűkebb megközelítéséhez visszatérve (igazodva immár az előadáshoz), a kriminalitás visszaszorításához, illetve lehetséges megelőzéséhez kapcsolódó tevékenységek szereplői: a rendőrség, a polgárőrség, az önkormányzatok, a biztonság védelem piaci szereplői, de ide tartozunk természetesen mi állampolgárok és civil szerveződéseink egyaránt.
E tényezők (szereplők) egymásra utaltsága evidencia, így tervezett, szervezett együttműködésük nélkülözhetetlen lesz az eredményességhez. Cél a bűnmegelőzés alapú összefogás, a bizalomépítés, a problémák komplex megközelítése egy hosszú távra tervezett tíz éves program keretében. A munkában kiemelt szerepet kell kapjanak az óriási lehetőségeket nyújtó technikai rendszerek, illetve azok együttműködése.
Biztonságtechnikai trendek, tendenciák
Folytatva akkor az előző előadás záró gondolatát, nézzük röviden a technika helyzetét. A témáról „Biztonságtechnikai trendek , tendenciák” címmel Tóth Levente biztonságtechnikai szakértő ( NKE – RTK ) tartott előadást.
Rendszerintegráció
Kiemelte, hogy napjaink biztonságtechnikáját meghatározó tendencia a rendszerintegráció. Ami azt jelenti, hogy a létesítménybiztonsághoz kapcsolódó technikai arzenál (beléptetés, behatolás és tűz jelzés, video megfigyelés) a korszerű épületekben nem önálló kiértékelő rendszerekben működik, hanem az épületgépészetet vezérlő számítógépes platformmal összeintegrálva. Ezek a komplex vezérlő rendszerek (ideértve persze az épület energetikát, a világítást, árnyékolástechnikát, szivárgásjelzést, stb.) automatizált technológiával gyűjtik össze, értékelik ki az egyes részterületekhez kapcsolódó információkat és jelenítik meg a számítógépes monitorokon a döntés előkészítést segítve, azaz döntéstámogató rendszerekről beszélhetünk.
A gép előtt ülő operátor, tehát az egész épület gépészetet felügyeli és ugyan automatizált rendszer jeleníti meg a változásokat, azok rögzítéséhez, kiértékeléséhez széles alapokon álló technikai felkészültség (és nem csak biztonságtechnikai területen) és több lényeges egyéb tulajdonság is szükséges. A döntéstámogatás tehát adott, de az emberi tényező mégis megkerülhetetlen. Melyek azok a tulajdonságok ennél a munkakörnél, amelyek nélkülözhetetlenek és amelyek hiánya, vagy csökkent működése bizony súlyos problémákat okozhat.
- A figyelem intenzitása
- A monotonitás tűrése
- Észlelési képesség
- Döntési képesség
A fenti képességekkel persze különböző mértékben vagyunk megáldva és ami igazán érdekes, hogy a kutatások szerint, itt a nemek között is különbségek figyelhetőek meg. No és igencsak elgondolkodtató módon, nem a férfiak javára!! A figyelem, a monotonitás tűrés és az észlelési képességben a hölgyek általában erősebbek. Egy terület és az a döntési képesség, ami elsősorban talán férfierény.
Kameratechnika
Áttérve immár más témára, a digitális kamera evolúciójával folytatta előadását Tóth Levente. Napjainkban a képfelbontás forradalmát éljük. Az első Kodak gyártmányú digitális fényképezőgép maximum 100×100 pixel felbontású kép készítésére volt képes. Mára elértük a 365 gigapixel felbontású összefűzött képméretet, ami hihetetlenül részlet gazdag képet nyújt (a videó ettől a felbontástól még igen messze van!).
Hemiszférikus optika
A megapixeles képalkotás elterjedése tette lehetővé a kamerakép látóterének jelentős bővítését (panoráma képek). A nagy területről készülő torzult félgömb képek hemiszférikus optikákkal készülnek, amit aztán egy szoftver automatikusan a ténylegesen látott kép méretekre igazít.
Video intelligencia
Egyre elterjedtebbek a képi észleléseket kiegészítő intelligens szolgáltatások is. Ilyen pl. az előbbi témát érintve, amikor az adott területről készült panoráma kép készítési helyét (hol és mit néz éppen az adott kamera) egy térképrészleten is láthatjuk. De ugyanebbe a gondolatkörbe tartoznak az emberi észlelésen kívül eső, vagy nehezen érzékelhető események felismerése, mint pl. a céltalan csellengés (loitering), ott hagyott, vagy eltűnt tárgy, egy körbehatárolt területre történő belépés, vagy pl. a facewatch (arcfelismerő), megoldások stb.
Kényelmi opciók
További tendencia a távoli felügyelet, illetve vezérlés lehetősége, azaz pl. a mobiltelefonokra telepített okos otthon (SmartHome) applikációk segítségével már képesek vagyunk megjeleníteni a távoli kameraképeket, riasztásokat kapni betörés, füst, víz, vagy gáz érzékelésekor és NFC képes eszközzel azonosítani magunkat egy beléptető rendszerrel szerelt belépési ponton. Némely gyártónál lehetőség van visszirányú vezérlések indítására, vagy akár a riasztó központ kikapcsolására is. Ez utóbbi lehetőség is ráirányítja a figyelmet arra, hogy a kényelem növelése okozhatja a biztonsági szint csökkenését. Az egy eszközbe koncentrált távkezelési, vagy beléptetési funkciók felvetik magának a mobiltelefonnak a megfelelő védelmét, hiszen egy könnyen kifigyelhető jelkódzár, vagy többnyire születési évnek megadott biztonsági kód feltörésével az idegen kezekbe került eszközzel könnyen hatástalaníthatók a védelmi rendszerek.
Drónok
A távolról vezérelt légijármű rendszer (drón) technika térhódításának ütemét talán csak a 70 – es évek PC. forradalmához lehet hasonlítani. A felhasználásnak ma szinte csak a fantázia szabhat korlátokat. Számos ipari – mezőgazdasági – térinformatikai – környezet és katasztrófavédelmi – meteorológiai alkalmazás ismert, de már használják a régészetben, a csomagküldő, de még a mentést segítő szolgáltatásoknál is. Mint ahogy robbanásszerűen terjed a civil szférában, de érzékelhetően a biztonságvédelem területén is. Ez utóbbiba tartozik pl. a kültéri kerítésvédelem támogatására fejlesztett speciális drón, mely egy kerítésszakaszról jövő behatolás jelzés hatására automatikusan odarepül és kameraképeket továbbít az eseményről a felügyeleti központ felé.
Robotok
A jövőről időhiány okán csak röviden térhetett ki az előadó. Az önjáró közterületi felügyelő robot egyenlőre talán még SciFi kategória. Átgondolandóak kifejlesztésének, sorozatgyártásának vélhetően súlyos költségei és habár üzemeltetésben lehet esetleg olcsóbb a hagyományosabb technikáknál, de eredményesebb, hatékonyabb nem feltétlenül.