Vagyonvédelem: élen a feketefoglalkoztatásban

– Ebben a zavaros világban tettek rendet, 1998-ban törvénnyel szabályozták a magánvagyon- és személyvédelmet, megalakult a szakmai kamara, kötelező tagsággal. A csúcsidőben a szervezethez 130 ezer tag, 4-5 ezer cég tartozott. A kötelező tagság 2012-es eltörlését követően ez 7800-ra, illetve 560-ra csökkent. A biztonsági iparág jelentősége nem lett kisebb, volumene eléri az ezer milliárd forintot, mert a szakmában változatlanul sokan dolgoznak, csak már nem tagok – sorolta az adatokat. – A kormány arra hivatkozva változtatott, hogy ez az unió elvárása. Később kiderült, ez nem volt igaz, de akkor már nem állították vissza a korábbi állapotot. Így 15 szakmai kamarából egyetlenként működünk kötelező tagság nélkül. Ezzel a korábbi bevételeink 95 százalékát elvesztettünk, miközben kötelezően ellátandó feladatot kaptunk az államtól. Nekünk kell vizsgálni a teljes iparágra vonatkozó panaszokat, tehát nem csak a tagjainkat érintőeket. Rendkívül korlátozottak a lehetőségeink. Ha 2012 előtt az etikai szabályok megsértése miatt valakit kizártunk, akkor a rendőrség mérlegelés nélkül bevonta az engedélyét. Eszköz volt a kezünkben a tisztességes magatartás kikényszerítésére – idézte fel. – Ez megszűnt, hiába állapítjuk meg a szakmai szabályszegést, ha ez nem olyan súlyú, hogy büntetőeljárást vonjon maga után, akkor nincs egyéb szankcióra lehetőségünk. Ezért már a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára is a szemünkre vetette, hogy a kamara nem tudja kikényszeríteni a tisztességes piaci szabályokat, és egyetértett a változtatás szükségességével. A minisztérium közigazgatási államtitkárságnál kezdeményeztük a jogszabály frissítését, átalakítását, egyebek mellett azért is, mert 2005 óta nagyon sok körülmény megváltozott itthon és a világban. Sokkal több biztonsági kihívással nézünk szembe. Elég a Teréz körúti robbantásra gondolni, amikor szükség volt a biztonsági kamerák felvételeire. A kereskedelmi egységeknél ezeket a jogszabály szerint három munkanap után törölni kell. Külön felhívást intéztek a lakossághoz, hogy ezt ne tegyék meg, őrizzék meg a felvételeket, hogy a nyomozók átnézhessék a képeket. Ezen is változtatni kellene. Célszerű volna például bekötni a kamerákat a rendőrségre, gyorsabban lehet információkhoz jutni, természetesen szigorú eljárási rend szerint. Ezen kívül is több szakmai javaslatot tettünk, de ezeket se hallgatták meg. Így arról se született döntés, hogy a hozzánk rendelt feladatot miből finanszírozzuk, mert a panaszkezelés költségekkel is jár – mondta Német Ferenc.

Az elnök úgy fogalmazott, nem feltétlenül a kötelező tagság a megoldás, de szükség lenne naprakész, kötelező nyilvántartásra a magánbiztonsági szakmában, mert ez most hiányzik.

– A rendőrség adja ki a vagyonőri igazolványt, ezek száma most 107 ezer. Az adóhatóság szerint 40-50 ezren dolgoznak a szakmában bejelentve, a többi foglalkoztatásról nem tudunk. A fekete, szürke zónában mozognak. Az árulkodó, hogy a kötelező ötévenkénti szakmai továbbképzésen az elmúlt három évben 80 ezren vettek részt. Tehát most nincs szankció, nincs nyilvántartás. Eközben rendszeresen keresnek minket a hatóságok, és a vállalkozások ellenőrzéséhez kérnek információkat. Hozzánk fordulnak először a panaszosok, de még a vagyonőrök is, ha gondjuk van a foglalkoztatójukkal, ám nekünk a szakma töredékéről, csak a tagjainkról vannak adataink – írta le a helyzetet.

A minimálbér és a kötelező közterhek fedezetét biztosító kötelező rezsi óradíj bevezetése elindította felfelé az árakat. Ez főleg a közszférára vonatkozik, mondta.

– A gazdaság többi területén az igényesebb megrendelők, például pénzintézetek is megfizetik már a magasabb árakat, de ez szűk réteg, a többi területen maradt az öngyilkos árverseny. Rengeteg a bukó cég, amelyik három hónap működés után eltűnik, ezért a vagyonvédelemben a legnagyobb mértékű a fekete foglalkoztatás, és ezen az állam évente 40-50 milliárd forintot veszít. Jövőre a minimálbér kötelező emelése teremt nehéz helyzetet. A közbeszerzésen elnyert megbízások általában több évre szólnak, ezeken nehéz lesz menet közben változtatni. A versenyszféra pedig az eddigi rezsi óradíjat se fizette meg, nemhogy majd a megemeltet. E mellé hatalmas munkaerőhiány is társul. Elöregszik a szakma, és sokan pályát módosítanak, hiszen a rendészeti szakmában most nagy a kereslet. Ott a büntetés-végrehajtás, a határrendészet, a rendőrség, ahol el lehet helyezkedni. Ráadásul megszűnt a munkaügyi központok által finanszírozott vagyonőri képzés. Előbb-utóbb megroppan a piac, a szakmai kritériumoknak sem tudunk megfelelni, miközben soha nem volt ilyen fontos a mindennapokban a biztonság. Hiszen a legtöbb helyen, áruházakban, bankokban, gyárakban, rendezvényeken rendkívüli helyzetben az első percekben a biztonsági őrök intézkednek. Ha ezt jól teszik, akkor értékeket, életeket mentenek. A kamarában 2017 elején választunk új tisztségviselőket. Ha nem lesz változás, a vezetés kénytelen lesz átadni az államnak a kamara feladatait, mert nem tudja majd ellátni – szögezte le végezetül Német Ferenc.

Évtizednél régebbi törvény alapján

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarát az 1998.évi IV. törvény hozta létre. E jogszabályt 2005-ben a jelenleg is hatályos 2005. évi CXXXIII. törvény váltotta fel. Az új norma részletes szabályokat tartalmaz a vagyonvédelmi területre és a kamarára vonatkozólag. A vagyonvédelmi kamara legfontosabb feladata a személy- és vagyonvédelem, valamint a magánnyomozás területén tevékenykedő természetes személyek és vállalkozások szakmai érdekképviselete.