A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről az SZVMSZK-hoz tartozó vállalkozások számára

A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről (a továbbiakban: Törvény) értelmezése a Személy, Vagyonvédelmi és Magányomozói Szakmai Kamarához tartozó vállalkozások számára.


A Törvény és a kapcsolódó jogszabályok 2020. évi módosításait két alapvető csoportra lehet bontani:

  1. A jogszabályban direkt módon nevesített cél alapján:
    „Fktv. 34. § (1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.”
    amely irányelv elengedhetetlenné tette a Törvényből és a kapcsolódó jogszabályokból azoknak a részleteknek a jogharmonizációját és egyes előírásoknak az eltávolítását, amelyek a határon átnyúló szolgáltatásokat korlátozták, korlátozhatták, vagy letelepedéshez köthették, illetve nem, vagy nem teljes egészében feleltek meg az EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájának.
  2. A jogszabályban indirekt módon nevesített célok érdekében:
    – felnőttoktatás és képzés fogalmának egységes szerkezetbe foglalása
    – a nemzetközi jogi fogalmaktól eltérő fogalmak és értelmezések kivezetése a tagállami jogból
    – az oktatás és képzés, vagyis a célirányos kompetencia kialakítási és fejlesztési szolgáltatások egyértelmű elkülönítése az általános vállalkozási és megbízási szerződésektől
    – a felnőttképzés esetén az elvárható eredmény kötelező szerződéses feltétellé tétele

Amelyek így egyben a minőségi felnőttképzés, illetve az egész életen át tartó tanulás koncepciójának a megvalósíthatóságát és ellenőrizhetővé tételét szolgálják amellett, hogy az Eurostat számára előírt kötelező statisztikai adatszolgáltatást is lehetővé teszik. Ennek értelmében a bejelentéshez kötött felnőttképzés esetén már nem azt szükséges megvizsgálni, hogy mely tevékenységek esetén valósul meg a felnőttek oktatása vagy a képzése – az un. kompetencia kialakítás és fejlesztés -, hanem azt, hogy ezek közül mely esetekben kötelező a bejelentés a magyar jogrend alapján.


1. Bejelentés kötelezett oktatások és képzések meghatározása

Képzés: Bármely néven nevezett olyan célirányos kontakt vagy távoktatás formájában megvalósított tevékenység, aminek az eredményeként például oklevél, vagy tanúsítvány kibocsátására kerül sor, vagy éppen annak a megszerzése válik lehetővé, és ami azt igazolja, hogy valaki valamilyen tevékenység gyakorlására képes vagy jogosult. Ilyenek lehetnek például:

  • a videórögzítő rendszerek tervezésének, üzemeltetésének, telepítésének, javításának célirányos oktatásai
  • a személy és vagyonőrök képzése, oktatása, amelynek az eredményeként az engedélyüket megszerzik, vagy meghosszabbíthatják
  • valamennyi tudás átadás, amelynek a révén új jogosultságot lehet megszerezni például egy gyártó eszközeinek a viszonteladására
  • bármely akár egy napos képzés, aminek az eredményeként egy adott személy nevesített jogosultságot szerez valamilyen tevékenység ellátására, például akár egyetlen, adott típusú videórögzítő eszköz garanciális javításának az elvégzésére

Oktatás: Bármely néven nevezett olyan tevékenység, aminek a során az előre rögzített óraszámban és időtartam alatt, de legalább több napon keresztül zajló kontakt, vagy távoktatás formájában egy előre nevesített témakörben egy előre pontosan meghatározott tudásanyagot adnak át. Ilyenek lehetnek például:

  • egy adott gyártó által tartott több napos oktatás, amin az eszközei működését annak részeit, javítását mutatja be.
  • egy adott intézmény vagy vállalkozás által tartott több napos előadás, aminek a célja az, hogy valamilyen tudást készség szinten elsajátításának.

A fentieknek megfelelően pedig TILOS a Törvény szerinti oktatásnak vagy képzésnek nevezni azt a tevékenységet, ami felnőttek számára ígér olyan szolgáltatásokat, amelyek bár kompetencia kialakítására vagy fejlesztésére vonatkoznak, de azok:

  • során sem kontakt, sem távoktatás nem valósul meg, így például csak használati utasításokat, könyveket, módszertanokat, videóanyagokat biztosítanak
  • eseti jellegűek vagy informálisak, mint egy rendezvényen felszólalás
  • egy nem tervezett információ átadás akár nagy létszámú hallgatóság előtt, mint például egy nézői kérdésre adott kimerítő, tartalmas válasz, amely egyébként akár kompetencia kialakítást is eredményez
  • az oktatás időtartama, óraszáma vagy annak tervezett befejezése nem ismerhető vagy nem is értelmezhető
  • ha a megállapodás pillanatában az oktatásért fizetendő teljes ellenérték még nem ismert, vagy az nem határozható meg egy összegben, például konzultáció vállalása, bérletek biztosítása előadások hallgatására, vagy rendezvényeken való részvételre
  • ha nem pontosan nevesített, vagy a szerződés megkötésekor még nem nevesíthető az elérendő cél (kompetencia, vagy annak a konkrétan nevesíthető fejlesztése), aminek a birtokába kerülhet a szerződést megkötő természetes személy
  • egy szerződésben nevesített eszköz alkalmazásának, mint például egy videórögzítő rendszer működésének a bemutatása

mert így válik minden érintett személy számára egyértelművé az, hogy „az, amin részt vesz”, az nem több egy baráti találkozónál, vagy egy informatív előadásnál, esetleg egy céges vagy intézményi rendezvénynél, és amelynek az értéke nyilvánvalóan szerényebb egy bejelentett oktatásnál vagy képzésnél.*


Köteles tehát a Törvény hatálya alá bejelentkezni az a személy és vagyonvédelem területén működő vállalkozás, aki a fenti tevékenységeket is ellátja akár ingyenes formában és akár csak egyetlen esetben.


2. Az adminisztrációs teendők összefoglalása bejelentkezés esetén, és az után:

  • be kell jelentkezni a hatósághoz
  • Ahogy eddig, úgy ezután is szóban vagy írásban kell megkötni a szerződéseket az oktatásra vagy képzésre jelentkezőkkel, de már legalább a Vhr. 21.§ szerinti tartalommal és néven
  • ha még nincs, akkor öt napon belül meg kell képeztetni az érintett OM azonosítóját
  • ha az érintett nem tiltja meg, akkor az érintettnek a jogszabályban előírt adatait fel kell tölteni az erre szolgáló rendszerbe
  • havonta egyszer a megkezdett tanfolyamok adatait fel kell tölteni az oktatási rendszerbe
  • a felnőttképzők nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon és a felnőttképzési tevékenysége keretében kiállított számlán és más számviteli bizonylaton fel kell tüntetni, továbbá arról ügyfeleket és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni kell.

A teljes anyag, ebbe beleértve az oktatási szerződések megkötésének és azok GDPR szerinti kezelési módját a Kamarát támogató valamennyi vállalkozás díjmentesen igényelheti a Kamarától.

Amennyiben tevékenységeinek az elemzésére, vagy további információkra tart igényt, úgy kérjük vegyék fel a kapcsolatot a Kamarával.


*Megjegyzés: A pirossal megjelölt rész (a tilos) azt jelenti, hogy nem szabad bejelenteni a nem oktatási és nem képzési tevékenységeket, mert azok nem felelnek meg az ISCED előírásainak!


Megérkezett a várva várt mintatár azzal kapcsolatban, hogy milyen esetekben NEM kell bejelentkezni a Felnőttképzési törvény hatálya alá:

Hivatalos bejelentés

MINTATÁR