Munkavállalók-munkáltatók | Tájékoztatók | Főoldal
Eseménynaptár
Hónap:
2017
HétKedSzeCsüPénSzoVas
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
29 30 31        
a hónap teljes programja
Szavazás
Mit vár Ön a rezsióradíj bevezetésétől?
Munkavállalók-munkáltatók

 

Széchenyi Beruházási Hitel

A Széchenyi Kártya Program keretében 2010. szeptember 1-én elindult a Széchenyi Beruházási Hitel. Az akár 50 millió Ft összegű támogatott hitel felhasználható ingatlan vásárlására, építésére, fejlesztésére, új és akár használt gépek, tárgyi eszközök beszerzésére, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz-beszerzésre is.

 http://www.kavosz.hu

 


 Munkáltatók és munkavállalók figyelmébe!
- munkaidő-nyilvántartás -

 

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkaügyi Főosztályának álláspontja szerint:

"A munkaügyi ellenőrzés hatáskörét érintő munkaidő-nyilvántartással kapcsolatban az az alapvető követelmény, hogy abból a munkaidővel kapcsolatos adatokon
- a munkanap, pihenőnap megjelölésén túl - a munka kezdési és befejezési időpontja, valamint a ledolgozott munkaidő hitelesen, naprakészen és egyértelműen kitűnjön. A munkáltatói kötelezettség akkor is teljesül, ha az adatokat több munkaügyi dokumentum együttesen tartalmazza. A nyilvántartásnak alapvetően arra kell alkalmasnak lennie, hogy a ténylegesen teljesített munkaidő rögzítésével az a bérelszámolás alapját képezhesse."


Munkáltatók és munkavállalók figyelmébe! - munkarendek és kapcsolódó pótlékok -

 

Munkarend

Délutáni pótlék /14-22 óra között/

Éjszakai pótlék /22-06 óra között/

24/48 órás váltásos munkarend

---------

15 %-os bérpótlék

többműszakos munkaidő beosztás

15%-os műszakpótlék

30%-os műszakpótlék

megszakítás nélküli munkarend

20%-os műszakpótlék

40%-os műszakpótlék

A bérpótlék számítás alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére. /Mt. 145.§/ A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145.§ rendelkezése megfelelően irányadó, tehát a számítási alap – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére /Mt. 146.§ (3) bekezdés utolsó mondat/. A Munka Törvénykönyvéhez fűzött magyarázat szerint:

  • a délutáni és az éjszakai műszakpótlék, éjszakai bérpótlék arányos része akkor is jár a munkavállalónak, ha a munkaidejének csak egy része esik a 14-22, illetve 22-06 óra közé;
  • az éjszakai műszakban részesülő személy éjszakai bérpótléka már nem jogosult;
  • műszakpótlék csak akkor jár, ha többműszakos munkarendben /Mt. 117.§ (1) e.), 146.§/ vagy megszakítás nélküli munkarendben /Mt. 118.§ (2), 146.§/, egy napon belül, váltásos műszakban foglalkoztatják a munkavállalót. (Önmagában az a tény, hogy a munkavállaló délután vagy éjszaka teljesített munkavégzést, műszakpótlékra nem jogosít).

Jogszabályi háttér: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 117. § (1) E törvény alkalmazásában

    d) éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; e) többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket; f) délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; g) éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka;

118.§. (2) Megszakítás nélküli munkarendállapítható meg, ha

    a) a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és aa) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy b) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

145. § Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. 146. § (1) Éjszakai munkavégzés esetén [117. § (1) bekezdés d) pont] a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti.

    (2) A többműszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. (3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó.

EBH2000. 255. Műszakpótlék nem jár azoknak, akik egy napon belül nem váltás nélkül, hanem műszakonként 24 órában látják el szolgálatukat (Kjt. 3. §, Mt. 117. §, 146. §).


Munkáltatók és munkavállalók figyelmébe!

- a tárgyévi szabadság kiadása -

Az Alkotmánybíróság 74/2006. (XII. 15.) AB határozatával 2007. március 31-vel hatályon kívül helyezte a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134.§. (3) bekezdés a.) pontját, mely lehetőséget adott arra, hogy a tárgyévi szabadságot kivételesen fontos gazdasági érdek esetében a tárgyévet követő év június 30-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-ig átvigyék, kivehessék.

Az Mt. 134.§-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe az Országgyűlés 2007. március 26-i ülésnapján a következő rendelkezést fogadta el:

/(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
A munkáltató/

„a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig,…”

/adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet./

Az Mt. 2007. évi XIX. törvénnyel (2007/39. számú Magyar Közlönyben) megállapított 134.§-ának rendelkezéseit először a 2007. évre járó rendes szabadság kiadása tekintetében kell alkalmazni. A 2006. évre járó, a törvénymódosítás hatálybalépését (2007. április 1.) megelőzően hatályos szabályoknak megfelelően ki nem adott szabadságot 2007. szeptember 30-ig kell kiadni.

ÚJ:

  • a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt
    nem évül el;
  • a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony
    megszűnésének napján kezdődik. (134.§. (11) bekezdés)

Az Mt. 134.§-ának más módosításokkal egységes szerkezetű és hatályos szövege megtalálható a www.magyarorszag.hu honlapon a speciális keresőben, a jogszabályoknál: 1992. évi XXII. Törvény 134. §. beütésével, a lap alján.

 

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete
H-1132 Budapest, Kádár u. 13. Tel: +36 (1) 422-0079 Fax: +36 (1) 220-8921

SZVMSZK ©2009. Minden jog fenntartva.